2025 januárjától Bencsics Dorina, a RIF munkatársa tölti be az innovációs képviselő szerepét a Tdh Magyarországnál. Arról kérdeztük, hogyan hatja át az innováció a gyermekekkel végzett munkáját.
Először is: Mi az a RIF, és mi történik ott?
A RIF (Resilience Innovation Facility) központok a magyarországi Terre des hommes Alapítvány által fenntartott műhelyek. A központokban hátrányos helyzetű, sokszor traumatizált gyerekeknek tartunk különleges foglalkozásokat: modern technológiai eszközökkel ismerkednek, de közben gyermekközpontú szociális munka zajlik. A cél, hogy ezek a nehéz sorsú gyerekek visszakapják azt, ami minden gyermeket megillet: a felhőtlen játék, a kísérletezés és a közös alkotás örömét.
A műhelymunkához szuper eszközpark áll rendelkezésre: 3D nyomtató, lézervágó, CNC marógép, digitális varrógép, vinyl vágó, számítógépek, Arduino alaplapok, amiket kipróbált módszertannal ismertetünk meg a gyerekekkel. A technológiák felfedezése közben nő az önbizalmuk, erősödnek társas kapcsolataik, és olyan sikerélményeket szereznek, amelyek segítik a traumák feldolgozását is.
A szakmai stáb - szociális munkások és mentálhigiénés szakemberek - folyamatosan figyelemmel kíséri a gyerekek fejlődését, biztosítva számukra azt a biztonságos, befogadó közeget, ahol szabadon kibontakozhatnak. A digitális ismeretek bővítése, a kreativitás és a vállalkozói készségek fejlesztése, lelki egészségük támogatása mellett a gyermekek rugalmas alkalmazkodóképességének (reziliencia) növelése a cél: innen a RIF elnevezés.
A Tdh innovációs képviselőjeként miben látod az innováció jelentőségét a szervezet munkájában?
Az innováció arról szól, hogy értéket teremtsünk azáltal, hogy új módokat találunk a valós kihívások megoldására - ez a híd a szükséges és a lehetséges között. Nem csak az új technológiák használatáról vagy teljesen új dolgok létrehozásáról van szó; hanem arról, hogy átgondoltan kombináljuk a különböző megközelítéseket, a közösségeink jobb szolgálata érdekében.
Hogyan jelenik meg ez a gyakorlatban a RIF-ben?
A RIF-ben végzett ifjúsági programjainkban és a digitális készségfejlesztésben különösen fontos, hogy biztonságos teret teremtsünk a kísérletezéshez.
A hibákat értékes tanulási lehetőségként kezeljük, ami segít a gyerekeknek kifejleszteni az innovációhoz nélkülözhetetlen rugalmasságot és bátorságot. Ez a megközelítés a kihívásoktól való félelmüket problémamegoldás iránti lelkesedéssé alakítja.
Milyen módszerekkel támogatjátok a fiatalokat?
A gyerekek akkor válnak leginkább elkötelezetté, amikor látják ötleteik valódi hatását. Arra ösztönözzük őket, hogy kísérletezzenek új anyagokkal, technológiákkal és eszközökkel.
Az ifjúság által vezetett kezdeményezésekben design thinking módszertant használunk, ami segít nekik abban, hogy ne elvont fogalomként lássák az innovációt, hanem saját képességükként a másként gondolkodásra és a problémamegoldásra.
A design thinking olyan kreatív problémamegoldó módszer, ami a hagyományos lineáris folyamat helyett, többszörösen ismétlődő, a problémát több szempontból vizsgáló, megoldási alternatívákat kereső folyamat. Az emberközpontú tervezés során a prototipizálásra, tesztelésre és folyamatos fejlesztésre építve törekszik az innovatív megoldásokra.
Hogyan születnek az új ötletek a mindennapi munkában?
Az innováció gyakran a kis pillanatokban történik – amikor észrevesszük egy gyermek egyedi tanulási módját és ehhez igazítjuk a tanítási módszerünket, vagy amikor a fiatalok visszajelzései alapján alakítunk egy műhelyfoglalkozáson.
A legjobb foglalkozásaink abból születtek, hogy ráhangolódtunk arra, mi lelkesíti igazán a velünk dolgozó fiatalokat.
Mi a kulcsa az eredményes innovációnak?
Mindig arra biztatom a fiatalokat, hogy kérdőjelezzék meg, miért csinálunk dolgokat egy bizonyos módon. Valami olyan egyszerű, mint a 'Mi lenne, ha másképp próbálnánk meg?' kérdés, gyakran vezet új megoldásokhoz. A lényeg, hogy nyitottak maradjunk az új ötletekre és módszerekre, miközben figyelmesen hallgatjuk a gyerekek igényeit.
Az innováció nem mindig jelent nagy változásokat - néha a legegyszerűbb ötletek hozzák a legnagyobb változást a gyerekek életében. Gyakran elég csak megfigyelni, hogyan használják a gyerekek a meglévő eszközöket és tereket - ez önmagában feltárhat olyan igényeket és lehetőségeket, amelyekre korábban nem is gondoltunk.
